megvolt a nagy találkozás. szerelembe estem egyből. kb másfél órát beszélgettünk, és azért vett meg engem egy pillanat alatt, mert ő volt az első szolgáltató, akinél éreztem, hogy dolgozik is a pénzéért. hogy mi érdekeljük őt, az, hogy mi mit szeretnénk, lelkesen, ötletesen. csak az ár. ami igazság szerint nem sok -másokkal összevetve-, de nagyon nehéz döntés mérlegelni azt, hogy ér-e ez annyit. bár fizethetünk részletekben :)
Szombaton elindulunk józsikámnak öltönyt venni, ugyanis, mint apától megtudtuk elég jó leárazás van a mr.sale-ben, úgyhogy benézünk oda is, hátha megoldjuk ezt is. Továbbá koszorúslány1 már hevesen tervezi a ruháját, aminek a fő ismertető jegye az szerinte, hogy "ilyen testre feszülős" lesz.
egyébként az előző bekezdésben tévedtem, az anyakönyvvezető néni, akivel tegnap találkoztunk, is nagyon lelkes és kedves és boldog volt. ott is egy órát voltunk, mondjuk részben azért is, mert rengeteget mesélt az élményeiről. persze ez sem ment simán, kiderült, hogy a névváltoztatás nem olyan egyszerű dolog, úgyhogy 10 ezer forint illetékért elindíthatok egy hosszú minisztériumi procedúrát, melynek célja pusztán annyi, hogy levegyék azt a tetves második keresztnevet. innen is köszi anya, köszi apa.
A világ legszebb gyűrűi pedig 3 hét múlva elkészülnek, nagyon potom árért, ezt is köszi innen is apavoltkollégája és a nem használt családi arany :)
Hozzá kell még tennem, amit eddig nem említettem, hogy minden eseményhez képzeljétek hozzá, hogy kisebb nagyobb mértékben felzokogok az esemény folyamán, illetve apró könnycseppeket morzsolgatok. kissé gyengék az idegeim mainapság.
