ma elkészültek a gyűrűk. természetesen nem abban a fazonban, amiben szerettük volna, így nagy kedvesen visszaküldtük újracsinálásra. azért felpróbáltuk őket, és megéreztük, hogy egy gyűrű mind felett. kissé elpityeredtem megint, na. nagy szerencse, hogy messze még a céldátum, van idejük dolgozni rajta.
Ezen kívül végre nagy felbontásban csodálhattam magam, mint tisztességes, gyöngyös hógolyó. egészen fura érzés.
különben az esküvőhöz kapcsolódóan körmöket, hajakat, cipőket nézegetek, és egyik se nem tetszik még. nademajdmagamon.
ja igen, anyósom kihímezte a zsebkendőket, amit a násznép fog kapni. igazi turai népi motívumokkal. majdmég a szociotthonban dolgozó mari rávarrja a csipkét és nagyon fain lesz.
